Üdvözöljük Erdély egyik legszebb területén

a székelyek szent hegyén

a Madarasi Hargitán

Erdély egyik legszebb területén, a Madarasi Hargita tetején, 2006 decemberében nyitotta meg kapuit a Súgó Panzió. Látogasson el hozzánk, nem fog unatkozni! A panzió melletti 4 sípálya bármelyikén kedvére gyakorolhatja a síelést, vagy a snowboardozást. Kiránduljon nagyokat Erdély legszebb hegységében.

Munkatársaival jönne? Remek csapatépítő programokkal várjuk.

Súgó Panzió

Tudjon meg többet   Online foglalás

Üdvözlünk a Súgó Panzióban Üdvözlünk a Súgó Panzióban
 

Foglaljon mostFedezze fel szobáinkat

Súgó Panzió - Online Foglalás
2024-05-16
2024-05-17
Webkamera

A vár 1377-ben épült I. Lajos magyar király engedélyével. Akkoriban az erődből ellenőrizték a mellette elhaladó fontos kereskedelmi utat, valamint a havasföldi román vajdák betörései ellen védekeztek innen. Érdekessége, hogy egyetlen bejárata van: egy vastag falú kaputorony, melyhez eredetileg mozgatható falépcső vezetett. Ezt a felújítások során kőlépcsőre cserélték. A kastély 100 méter magasan fekszik a hegyen, alaprajza trapéz alakú. Alagsorában régen börtön volt. Az udvarán ma is látható az a 70 méter mély kút, melyet az itt lakók használtak.

A kastélyt a közelmúltban restaurálták: teljesen megújult, így most remek állapotban van. Múzeumként működik, termeiben a román királyi család emléktárgyaiból látható állandó kiállítás. Érdekessége még, hogy a legendák a kastélyt Vlad Tepes egyik kastélyának tartják, aki Drakula grófként került be a köztudatba.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 141 kilométer, kb. 2 óra 47 perc.

Brassói Fekete Templom

A Brassói Fekete Templom Románia legnagyobb temploma. 1689. április 21-én a városban hatalmas tűzvész pusztított, melyben a templom bekormozódott. Ekkor keresztelték el Fekete templommá. A kormot a modern-kori felújításkor távolították el.

A templom 1383 és 1477 között épült, a tatárjáráskor elpusztult Szent Katalin-templom, Újbrassó plébániatemplomának helyére, amely1295-től volt a dékánság központja. Érdekes mód nemcsak a tűzvész megpróbáltatásait vészelte túl, hanem 1738-ban egy földrengésben is megsérült. 1762 és 1772 közt danzigi mesterek építették újjá. Később, az I. világháború után is elkezdték felújítani, a munkálatokat csak 1999-ben fejezték be.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 120 km, kb. 2 óra 29 perc.

 

A Szent Anna-tó, a Hargita-hegység vulkanikus vonulatának legdélebbi tömbjén, a Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében képződött. (A másik krátert a Mohos tőzegláp tölti ki.) E különleges természeti képződmény Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterében jött létre. Vízfelszíne 949-950 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Alakja egy festőpalettához hasonlít. Kerülete 1617 méter, legnagyobb mélysége 6-6,3 m körül ingadozik. A tó érdekessége, hogy mivel vizét csak a felszínre hulló csapadék és a kráterperemről beszivárgó víz táplálja, így a desztillált víznél is kevesebb oldott ásványi anyagot tartalmaz, emiatt pedig könnyebben befagy. Telente nagyon vastag jégréteg keletkezik rajta, melyen besétálhatunk akár a tó közepéig.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 99,1 km, kb. 2 óra 2 perc.

A Mohos tőzegláp Csomád-hegység ikerkráterének északi, 800 méter átmérőjű kráterét tölti ki. (A másik kráterben található a Szent Anna-tó). A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.Ez a különleges természeti ritkaság úgy alakult ki, hogy az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A láp védett természeti érték, a Mohos Természetvédelmi Terület része.

Kirándulásunk során sok jégkorszaki maradványnövényt csodálhatunk itt meg: például húsevő növényeket, kerek levelű harmatfüvet, több mint 20-féle mohafüvet, tőzegáfonyát, tőzegrozmaringot, mámorkát is. A tőzegláp állatvilága is érdekes: összesen 108 pókfaj él itt.

A tőzeglápot ugyanazon az úton lehet megközelíteni, mint a Szent Anna-tavat. A gépjárművet hagyjuk a parkolóban. Fontos tudnivaló, hogy a védett tőzegláp csak csoportosan, idegenvezetőt igényelve látogatható.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 94,7 km, kb. 1 óra 55 perc.

Az 5 kilométeres Békás-szoros a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A területet 1971-ben nyilvánították védetté. A szorost a Kis-Cohárd (1344 m), a Csíki-bükk (1264 m), az Oltár-kő (1154 m) és a Mária-kő (1125 m) fogja közre, melyek közel függőleges mészkősziklák. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalakkal Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma.

A Hóvirág barlang a szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja, melyet 1937-ben fedeztek fel. Terme 28 méter hosszú és 26 méter széles.

A Békás-szorosban sok védett növényt láthatunk: havasi gyopár, bíborka, nőszirom és tiszafa élőhelye. Állatvilága is változatos: holló, hiúz, barnamedve, menyét, farkas, Apolló lepke is él a területen.

Az út hossza a Súgó Panziótól: 89,8 km, kb. 1 óra 49 perc.

Felíratkozás hírlevélre

Szeretnénk új ajánlatokat és exkluzív akciókat megosztani