Parajd a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati központja. Neve a paraj főnévből származik: a sószállító fuvarosok miközben szekereiket megpakolták sóval, lovaikat a településen legeltették. Ezt a tevékenységet akkoriban úgy hívtak, „páréztatták”.
A sóbányászat itt egészen a római korig vezethető vissza. Az első írásos emlék azonban csak 1405-ből származik. Parajd híres a sóbányában végzett gyógykezelésekről, melyet az 1960-as években kezdtek el. A felszíntől 120 méter mélyen rendezték be a kezelési részleget. Szezonban itt 2500-3000 beteg is megfordul naponta. A bányában 120 méter mélyen egy templomot és egy játszóteret is kialakítottak.
Ha Parajdon járunk, érdemes megnézni a Sószorost, mely a Só-hegy dél-nyugati részén alakult ki és a Sósfürdőt, amely egy szabadtéri strand. Medencéibe a sóbányából kiszivattyúzott víz kerül, így a fürdőzők itt megismerhetik a lebegés érzését, hiszen a vízben – úgy, mint a Holt-tengerben – szinte nem lehet elmerülni.
Az út hossza a Súgó Panziótól: 72,3 km, kb. 1 óra 29 perc.
Nyerges-tető egy 878 méter magas hágó Hargita megyében, Romániában, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. Érdekessége, hogy a hágó számtalan véres ütközet helyszíne volt a tatár és török beütésekkor. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert.
A csata helyszínén emlékoszlopot avattak 1897-ben az elesett hősök emlékére, melyet Poulini János csíkzsögödi kőfaragó mester készített el. Az emlékművel szemben, az erdő szélén tömegsírban nyugszanak az ütközet áldozatai. Sírhelyeiket megannyi kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt valamint kopjafák őrzik.
Az út hossza a Súgó Panziótól: 71,4 km, kb. 1 óra 25 perc.
